Motorolaj, mint folyékony autószerelő: ezek az olajfogyasztás okai

A megnövekedett olajfogyasztás okai 

A megnövekedett olajfogyasztást két fők okra vezethetjük vissza: 

●    olajfolyás - az esetek többségében a motorolaj elfolyása áll a háttérben 

●    a motorolaj elégése - az olaj feljut az égéstérbe és ott elég 

Jelen esetben a motorolaj fogyasztásnak azt a típusát vesszük alapul, amikor a motorolaj elég a motor üzemelése során. 

A motorolaj fogyasztás mértéke   

Minden jármű esetében a motorgyártó meghatároz egy garantált olajfogyasztási szintet, aminek a mértékéig normál üzemi körülmények mellett normális mértékűnek tekinthető az olajfogyasztás. Sokak számára a zéró olajfogyasztás a normális, de a valóságban minden belső égésű motornak van egy minimális olajfogyasztása. 

Az ezredforduló környékén vagy ezt megelőzőleg gyártott motorok esetében normál használat mellett a motor olajfogyasztása normálisnak tekinthető amennyiben az az üzemanyag fogyasztás 0,05% és 0,5% közé esik. Ez egy átlag 8 literes üzemanyag fogyasztási értékkel számolva 0,4 dl - 4 dl / 1000 km mennyiséget jelent. 

Az elmúlt évek során a járművek gyártástechnológiája akkorát fejlődött, hogy egyre szűkebb illesztéseket képesek alkalmazni a motor építése során, aminek a következtében a modern motorok olajfogyasztása jelentősen lecsökkent. Egy modern jármű esetében a normális olajfogyasztás mennyisége már az üzemanyag fogyasztásnak csak a 0,05%-0,1%-a, azaz a fenti 8 literes fogyasztással számolva 1000 kilométerenként 0.4 - 0,8 dl. 

Ezt az értéket meghaladóan beszélhetünk a normálistól eltérő olajfogyasztásról. 

Mi az összefüggés a motor életkora és az olajfogyasztás okai között? 

Az olajfogyasztás általában a motor öregedésével változik. Egy új motornak van egy úgynevezett bejáratási időszaka, amely időszak alatt az alkatrészek összekopnak. Ebben az időszakban egyes motorok esetében normális lehet a megnövekedett olajfogyasztás. Ezért is javasolják az érintett motorok gyártói, hogy az első 1 500 – 3 000 km alatt rendszeresen ellenőrizzük az olajszintet és töltsünk utána amennyiben szükséges. 

A megnövekedett olajfogyasztás a motor alkatrészeinek összekopását követően lecsökken a normális szintre. Majd, ahogy a motor a használat függvényében öregszik és ahogy a motor az életciklusa vége felé közeledik, az olajfogyasztás ismét emelkedni kezd. Ennek a megnövekedett olajfogyasztásnak általában már mechanikai okai vannak. 

 Mi okozhatja, hogy a motor a normálisnál több motorolajat éget el? 

 Az olajfogyasztás növekedését nem csak a motor öregedése okozhatja. Sok más tényező is befolyásolja az olajfogyasztást. 

 -        A szokásosnál nehezebb üzemi körülmények, mint a vontatás, a sportosabb vezetési stílus, vagy akár a szokásosnál több egy helyben történő üres járatás is okozhatják a motor megnövekedett olajfogyasztását. 

 -         Ha változik az olaj sűrűsége, tehát a szokásosnál alacsonyabb viszkozitású motorolajat használunk, az szintén eredményezheti az olajfogyasztás növekedését. Ha például egy motorban eddig 5W-40 viszkozitású motorolajat használtunk, és ezt egy olajcserét követően 5W-30-ra vagy 0W-30-ra cserélték, akkor ez szintén lehet az egyik oka a szokásosnál nagyobb mértékű olajfogyasztásnak. 

 -         Gyengébb minőségű, olcsó motorolaj használata is okozhatja, hogy járművünk több motorolajat “eszik”. A modern, alacsony viszkozitású motorolajok esetében már számolnunk kell az olaj elpárolgásával is. Egyes gyengébb minőségű motorolajok ugyanazon viszkozitás mellett jobban párolognak, mint a prémium gyártók termékei és ez már meglátszik a motorolaj szintjén is, így érdemes jó minőségű motorolajat választani. 

 -         A túl hosszú olajcsere periódus választása szintén eredményezhet túlzott olajfogyasztást, mivel az idő előrehaladtával egy modern jármű esetén a motorolajba bejutó üzemanyag annyira felhigítja a motorolajat, hogy annak viszkozitása már túl alacsony szintre csökken és a motor többet fogyaszt belőle. 

-         A túlzott olajfogyasztást a hosszú ideig túl alacsony olajszint is okozhatja, mivel az alacsony olajszint esetén a motorolaj nagyobb stresszt kap a működés során és emiatt hamarabb “kimerül” és eléri élettartamának a végét. 

A fent említett okok esetében egyszerűen tudjuk befolyásolni a jármű motorolaj fogyasztását, viszont, mivel a magyarországi járműpark átlagéletkora a legutolsó adatok szerint már a 15 évet is túllépte, itthon nem ez a fő probléma. A legtöbb esetben a jármű életkora és a futott kilométerek miatt bekövetkezett öregedés okozza a megnövekedett olajfogyasztást, ami sem a jármű szempontjából, sem pedig a környezet szempontjából nem kedvező. 

 Mégis sok esetben mi a valós oka a túlzott olajfogyasztásnak? 

A magyarországi járműpark gerincét kitevő járművek általában a 2000 és 2010 között jöttek le a gyártósorról és azóta róják az utakat. Ennyi idő alatt normál használat mellett is legkevesebb 200-250.000 km kerül egy átlagos autóba, de nem ritkák a 300-400.000 km-t futott példányok sem. 

Ilyen futásteljesítmény mellett a motorok jelenlegi állapotát leginkább meghatározó tényező a járművet az élete során végigkisérő rendszeres karbantartás megléte vagy hiánya. Szinte csak attól függ a járműnek és a motornak az állapota, hogy a tulajdonosai hogyan használták a járműveket, milyen sűrűn végezték el a rendszeres karbantartásokat és milyen minőségű kenőanyagokat és alkatrészeket használtak az eddigi eddigi élete során. 

A nem megfelelő olajcsere periódus megválasztása, vagy az alacsony minőségű motorolaj használata a motorban lévő lerakódások kialakulásához, az ebből következő olaj fogyasztás növekedéséhez, majd akár a motor alkatrészeinek rendellenes kopásához is vezethet. 

A használat szempontjából az 2-3 dl / 1000 km olajfogyasztási mennyiség az, ami már szembetűnő és zavaró (és ez még mindig a normál határértéken belül van). Ennél a mennyiségnél egy 10.000 km-es olajcsere periódus esetében is legalább egyszer elfogy az olajnívó maximális és minimális szintje közötti teljes olajmennyiség, és emiatt szükségszerű a motorolaj szintjének a szokásosnál sűrűbb ellenőrzése és a rendszeres utántöltés. A normális olajfogyasztási határérték felső szintje esetében már 2.000 km futás után (ami egy átlagos felhasználó 1 vagy 2 havi futásteljesítménye), nagyságrendileg 1 liter motorolajat kell utántölteni. 

A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy a magas olajfogyasztásért a motor életkorából és a használatból eredő állapota és kopásának mértéke a felelős. Egy motor teljes körű felújításának költsége sok esetben a jármű értékének egy jelentős részét vagy egyes esetekben akár az egészét kiteszi, emiatt a sok esetben a tulajdonosok alternatív megoldásokat keresnek. 

 Milyen megoldásokkal próbálkoznak a felhasználók a motorfelújítás helyett? 

 Ilyen megoldások általában az olyan speciális olajfogyasztás csökkentő adaléknak a motorolajba való betöltése, amiknek a használata az olajfogyasztás csökkenését ígérik, vagy akár a gyártó által előírt viszkozitású motorolajhoz képest magasabb viszkozitású motorolajra való áttérés a motorolaj utántöltés során. 

Gyakorlatilag mindkét esetben ugyanaz történik, mert azok a motorolaj adalékok, amik olajfogyasztás csökkentésére valók, azok nem folyékony autószerelők és nem képesek a motorkopást megszüntetni, hanem egyrészt ezek az adalékok nagyon sűrűek, másrészt általában olyan polimereket tartalmaznak, amik a motorolajba töltve megnövelik annak viszkozitását. 

 Rövidtávon vizsgálva a dolgot, ugyanazon üzemi hőfok mellett a magasabb viszkozitású motorolaj a vastagabb olaj film révén tényleg jobban tömít és ezáltal rövid távon a motorolaj fogyasztásának csökkenése tapasztalható, viszont az évek során kialakult kokszos lerakódásokat vagy a motorkopást nem fogja orvolsoni. 

A rossz hír, hogy ezzel a megoldással ugyan rövid távon kezelhetők a tünetek és látszólag megoldást jelent a problémára, viszont közép és hosszútávon még rontunk is rajta. 

Annak érdekében, hogy megértsük milyen problémát okozhat egy, a gyártó által előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata, térjünk ki egy pár mondat erejéig arra, hogy milyen feladatokat lát el a motorolaj a motorban, és vizsgáljuk meg, hogy mi alapján határozta meg a gyártó az adott motor esetében a motorolaj viszkozitását. 

 A motorolaj főbb feladatai a motor működése során: 

 ●    A felületek közötti súrlódás szabályozása 

●    A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése 

●    Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét 

●    Tisztítja a belső felületeket 

●    Szabályozza a lerakódások kialakulását 

●    Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától 

●    Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket 

 A motorolaj viszkozitásának alapvetően a súrlódás szabályozására, ezzel együtt a kialakuló kopás megelőzésére és a motor működési hőmérsékletére van hatása. 

 Mi alapján kerül meghatározásra a motorolaj viszkozitása egy motorban? 

 A járműgyártó a motorolaj viszkozitását alapvetően a motor gyártása során alkalmazott csapágyhézag szempontjából határozza meg, ugyanis ez az a legkisebb hézag ahol a motorolajnak mindenképpen át kell jutnia üzemi hőmérsékleten a gyártó által meghatározott olajnyomás mellett és képesnek kell lennie csapágyak felületén kialakuló súrlódást csökkenteni, meggátolni a felületi kopások kialakulását, illetve nem utolsó sorban a felületek közötti súrlódás következtében keletkező hőt eltávolítani a felületekről. A legjobb motorolajok tehát megfelelnek a gyártó által elvárt értékeknek, se nem túl alacsony, se nem túl magas viszkozitásúak. 

Miért ne térjünk el a gyártó által meghatározott motorolaj viszkozitástól? 

Amikor azon gondolkozunk, hogy milyen olaj kell az autómba, hogy csökkenthető legyen az olajfogyasztás, mindig jusson eszünkbe a magas viszkozitású olajok előnye és hátránya is. Ha a magas olajfogyasztás miatt az előírtnál magasabb viszkozitású motorolajat vagy motorolaj adalékot használunk, úgy valamennyire csökkenteni fogjuk az olajfogyasztást, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj vastagabb olafjilm rétege tényleg jobban tömít, mint az alacsonyabb viszkozitású. 

Viszont ezzel együtt egyrészt kevesebb olajat juttatunk a csapágyakhoz, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj vastagabb és nehezebben jut át a szűk csapágyhézagon, másrészt a magasabb viszkozitású motorolaj lassabb áramlásának következtében kevésbé képes a felületek hűtésére, aminek a következtében megemelkedik a motor alkatrészeinek hőmérséklete, ami további lerakódások kialakulásához, a motorolaj idő előtti elöregedéséhez és a motor további kopásához vezethet. 

Nem utolsó szempont, hogy a magasabb viszkozitású motorolaj esetében az olajnyomás is némileg emelkedik, ami a motor hőmérsékletét tovább emelheti. Ezek közép- és hosszútávon mind a motorolaj fogyasztásának további emelkedéséhez vezetnek. 

Konklúzió 

A tervezőmérnök mindig átgondolt tervezés során határozza meg a motorolaj viszkozitását és az adott motorolajjal szemben támasztott egyéb igényeket, amiket a gyártó által meghatározott motorolaj szabványok tartalmaznak. Még megnövekedett olajfogyasztás esetén sem ajánlott ezektől eltérni, mivel ezzel a motor nem megfelelő működését, idő előtti öregedését és kopását kockáztatjuk meg. A legjobb motorolaj mindig a gyártó által előírt típus! 

A jármű motorjának tervezője a motor teljes kenőanyag- és hűtőrendszerét, a motorolaj viszkozitását mind úgy tervezte és határozta meg, hogy a motor a teljes fordulatszám tartományban megfelelően tudjon működni. Minden olyan dolog, amit változtatunk benne, az a motor egészére van hatással. 

{{TERMEKEK:TOBBTERMEK=741169, 11115016, 11051838, 741170, 10928820, 10928819, 10928816, 11049643, 11049642, 10928848, 10928847, 11278281, 11153815, 11278282}}